Harminc év telt el a délszláv háború óta, de 11 ezer embert még mindig keresnek
A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon.
A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon.
A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna. Kommunista, anarchista, politikai fogoly, menekült... Ha rajta múlik, ma Szerbia liberális, alkotmányos királyság lenne az Európai Unióban. Vele készült 2002 márciusi interjúnkat is felidézzük.
A srebrencai nők mozgalma azon dolgozik hosszú évek óta, hogy továbbadják az igazságot nem csak azoknak, akik a térségben élnek, de világszerte, mindenkinek – civileknek, állampolgároknak, vezető politikusoknak és nemzetközi szervezeteknek egyaránt. Küzdelmeiket idézi fel szerzőnk, a bosnyák emberi jogi aktivista, újságíró cikke.
A lengyel Olga Tokarczuk mellett egy osztrák író, Peter Handke kapta meg az idén az irodalmi Nobel-díjat. Bár Handke kvalitásait senki sem vonja kétségbe, az sokakat felháborított, hogy az író többször is tiszteletéről biztosította a háborús bűnök elkövetése miatt bíróság előtt álló Szlobodan Milosevicset, majd, amikor a hatalmától megfosztott jugoszláv elnök meghalt, Handke búcsúbeszédet mondott a hazáját diktátori eszközökkel kormányzó politikus sírja mellett.
Azzal gyanúsítják, hogy 1995 tavaszán parancsot adott Bosznia szerbek által lakott területén civilek elleni támadásra.
Vasrudakkal kezdték ütlegelni a Klix hírportál fiatal fotóriporterét, majd az Al-Dzsazíra munkatársát is megverték, aki a segítségére sietett.
26 éve most indították újra a lanovkát.
Vannak ugyan fontos jelei az egykori hadviselő felek közötti megbékélésnek, ám Kelet-Európa-szerte a háború előtti szokásos hangok hallhatóak.
Nem a turizmus, a fegyverexport nőtt elképesztő mértékben déli szomszédunknál. Rekordmennyiségű fegyvert adtak el Szaúd-Arábiának. Logikus, hogy a hadsereg próbál megszabadulni a kilencvenes évek fegyverkészleteitől – írja az ügyet megszellőztető Vecernji List.
Olyanok, akik az 1990-es években háborús bűnt követtek el vagy politikusként szerepet játszottak a harcok kirobbantásában. Így nem csoda, hogy az országok a mai napig képtelenek normalizálni kapcsolataikat.
Villany, vezetékes víz és fűtés nélküli szobákban szállásolják el a délszláv "háborús élményre" vágyó vendégeket a szarajevói bunkerszállóban.
A Krajinai Szerb Köztársaság vezetőjét tartották felelősnek a vukovári kórházban 1991-ben elkövetett, 264 halálos áldozatot követelő mészárlásért: a Hadzic vezette csapat a kórházban menedéket kérőket buszokkal egy mezőgazdasági tanyára vitte, ott megkínozta és megölte őket. A háborús bűnökkel vádolt Hadzic hágai perét egészségi állapota miatt függesztették fel. Agydaganat vitte el.
Mindig elfelejtjük, hogy van valami, ami a nemzeti színeknél fontosabb – állítja Danyi Zoltán, aki szerint egy háború nem akkor fejeződik be, amikor abbahagyják az erőszakot, hanem akkor, amikor el tudjuk temetni a halottakat. A dögeltakarító című, nemrég Mészöly Miklós-díjat nyert regény szerzőjével beszélgettünk identitásról, újrakezdésről, nemzeti érzésekről.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéket azzal a céllal állították fel, hogy megbékélést hozzon a délszláv háborúk által megtépázott térségnek, ám a törvényszék ezt a célját semmilyen módon nem érte el – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján, amelynek fő témája az utóbbi egy hét két hágai ítélethirdetése volt.
A hágai törvényszék minden vádpont alól felmentette Vojislav Seseljt.
A pirotechnikusok 3,7 négyzetkilométernyi mezőgazdasági földterületet tisztítanak meg az aknáktól a következő százhúsz napban az Európai Unió támogatásával. Karlovactól délre baleset történt hétfő délután: egy aknakereső meghalt, egy másik súlyos sérüléseket szenvedett.
Hétvégén volt az évfordulója a második világháború utáni Európa talán legsötétebb eseményének. A srebrenicai népirtást azonban nem szabad önmagában nézni, mert az nem arról szól, hogy az egyik nacionalizmusnak igaza lenne a másikkal szemben, hanem az etnikai, nacionalista gondolkodás kudarcáról.
A szerb kormányfőt megdobálták a srebrenicai megemlékezésen, és bár Vucic szerint szervezett támadás történt, ő továbbra is folytatni akarja a megbékélés politikáját
Szerbia és Horvátország sem követett el népirtást a délszláv háború alatt – döntött kedden az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága (IJC).